Cikk 05.

Szövegszerkesztés alapfokon
…avagy dióhéjban a Word alapfunkcióiról
Lassan tényleg elérkezünk arra a pontra, hogy a Microsoftnak részesedést kéne felajánlania nekem, a folyamatos promózásért, de már nagyon régóta érett ez a cikk. Nevezzük így, bár igazság szerint nem világot rengető témák vitára bocsátása a célom vele, hanem az, hogy segítséget nyújtsak.
Általános tapasztalatom az, hogy a bloggerek igen csekély százaléka ismeri a Wordöt. Persze, nyilván mindenki tudja, hogy létezik, de azt például már kevesebben, hogy milyen rendkívül hasznos funkciói vannak neki. Értelem szerűen, most nem azokra gondolok, hogy körlevélírás, mert nyilván, ez is fontos, csak nem a mi szemszögünkből. Számunkra sokkal lényegesebb a behúzás, a térköz, a sorköz, és a különbség a sortörés és a bekezdés, illetve a kötőjel és a gondolatjel között.
Igen, jól sejtitek, alapfokú szövegszerkesztési tanfolyam indul itt és most, ingyen és bérmentve. Nos, vágjunk is bele, mert jó sok megbeszélni valónk van.
Az igényesen formázott szöveg
Alapkritérium az, hogy a szöveg sorkizárt legyen – folyószöveg esetén. Vers esetében a középre zárást preferálom, és preferálja a szem, és a szépérzék. Itt is kivételt képeznek persze az olyan versek, ahol versértelmezési szempontból fontos az elrendezés, a vers alakja, de egyéb esetekben – és most korlátozzuk magunkat erre – a helyesen formázott költemény középre van zárva.
Maradjunk az egybefüggő szövegeknél, és ugorjunk is a formázás következő lépcsőjére, ez pedig a behúzás. Ez ugye azt jelenti, hogy a bekezdés első sora beljebb kezdődik, mint a többi. A szöveg olvashatóságát nagyban könnyíti, hogyha nem öt oldalt látok magam előtt ömlesztve, hanem megszerkesztve, tagolva. Szintén ezt segítendő használjuk a bekezdések közötti térközt, ami a két bekezdés távolságát jelenti, illetve a sorok távolságának beállítására a sorközt.
Ezek egyébként nem nagy dolgok, olyannyira nem, hogy egy nyersen begépelt szövegben maximum 3 percet vesz igénybe a beállításuk. Azonban mielőtt ezek hogyanjába és miértjébe nézzünk meg még két nagyon fontos dolgot!
Sortörés és bekezdéstagolás – mi a különbség?
Alapvetően a nevük eléggé beszédes, szóval lehet következtetni. A bekezdéstagolással új bekezdést nyitunk, míg a sortöréssel a bekezdésen belül egy új sorba kezdünk. Hogy mi ezzel a baj? Hogy az a sor ugyanazt a formátumot kapja majd, amit a bekezdés. Magyarán mondva, az első sor behúzása nem lesz meg – hiszen az a bekezdés első sorára vonatkozik, mi pedig így nem kezdtünk új bekezdést.
Sortörést igazából elég ritkán használunk, általában nekünk íróknak a bekezdéstagolásra van szükségünk. Ezt pedig a világ legegyszerűbb dolga megtenni Wordben – ütünk egy entert. Nem kell shift+enterezni, mert az bizony a sortörés beszúrásának a billentyűkombinációja. Még egy érv az ellen, hogy sortörést használjunk a bekezdések helyett – ha Wordben a sortörésekkel teli szöveget sorkizártra állítod, akkor valóban egy egybefolyó massza lesz. Ugyanis a program automatikusan kihúzza a sor végéig az utolsó sor néhány szavát. Szóval merjétek leütni az entert önmagában!
Gondolatjel vs kötőjel
A kritikáinkban azt hiszem állandó elemmé vált már a gondolatjel és a kötőjel közötti különbség taglalása. Kötőjelet használunk összetett szavak írásánál (össze-vissza), illetve elválasztásnál (lemen-tem). Gondolatjelet meg gyakorlatilag bármikor máskor – párbeszédek írásánál – elsősorban itt –, közbeékelt megjegyzéseknél, szerzői hozzátoldásoknál. A kötőjel ugye a rövid vonal (-) a gondolatjel, pedig a hosszú vonal (–). Írásukban annyi a különbség, hogy gondolatjelet Wordben – és csakis ott – tudunk írni, kétféle módon. Az egyik az, hogy a program Beszúrás fülén kiválasztjuk Szimbólum lehetőséget, és a legördülő menüben a További szimbólumok fül használatával kikeressük a hosszúgondolatjelet. Ez problémás és sokáig tartó megoldás, sokkal egyszerűbb billentyűkombinációval beírni, ez pedig a ctrl plusz a numerikus billentyűzet mínusz jelének egyszerre történő lenyomásával megoldható.
Egyébként a Word van annyira okos, hogy a kötőjel előtt és után szöveg és szóköz van, akkor magától átírja gondolatjelre a kérdéses kötőjelet. Egyedül a párbeszédek kezdésénél kell erre nekünk odafigyelni – illetve az olyan szerzői hozzátoldásoknál, amikor a gondolatjelet közvetlenül vessző követ, ilyenkor ugyanis nem írja át.
Még egy gondolat idefűzve: A pont, a vessző, a kettőspont, a pontosvessző, a felkiáltójel és a kérdőjel után mindig van szóköz. Előttük soha.
Sorkizárás
A Word nagyon kedvesen ad egy rövid magyarázatot a sorkizárásról, és mivel nagyon szimpatikus kis mondat, ezért leírom nektek ide: „A szöveg egyenletes elosztása a margók között. A sorkizárt szövegtől a dokumentum letisztult, éles széleket kap és rendezettebbnek látszik.”
1. ábra
2. ábra
Hogyan érhetjük el? Nos, nem bonyolítanám túl a dolgot, de kezdjük az alapoktól, hogy van egy nyers, formázatlan szövegünk (1. ábra). Ha a teljes szöveget akarjuk formázni, akkor ki kell jelölnünk az egész dokumentumot. Ennek a legegyszerűbb módja az, ha billentyűkombinációval tesszük. Valahova a szövegbe belekattintunk, majd a ctrl+a billentyűkombinációt lenyomjuk, és máris ki van jelölve a teljes dokumentumunk. Ezután a Kezdőlap fülre zarándokolunk (bár jó eséllyel alapból ott vagyunk, ha nem vándoroltunk onnan sehova). Itt található egy kis rész a Bekezdéseknek szentelve, itt pedig van egy olyan kis piktogram, amin négy egyforma hosszú vonal van (2. ábra, lila), arra rákattintunk, és máris szépen rendezetten, sorkizártan figyel a szövegünk. (3. ábra)
3. ábra

Az első sor behúzása
Második lépésként folytassuk a behúzás taglalásával. Azt, hogy ez mit jelent, már korábban megbeszéltük, de ismételjük át – ugyebár a bekezdés első sora beljebb kezdődik, mint a többi. Tiszta sor, ha kinyitunk egy könyvet, akkor is ez jön velünk szembe.
4. ábra
5. ábra
Ahhoz, hogy a bekezdést bárhogy is formázni tudjuk, először is ki kell jelölnünk a szöveget – ezt az előbb megtanultuk, hogy a ctrl+a kombinációval tehetjük meg. Ez után a Kezdőlap fülön (4. ábra, zöld) található Bekezdés opciót (4. ábra, narancs) kell kiválasztanunk, és itt a jobboldali kis nyilas-sarokra (4. ábra, kék) kattintani. A felugró panelen a Behúzás részben (5. ábra, zöld) fogunk állítani. Az első oszloppal nem kell foglalkozni, számukra nem lényeges, ami fontos, az Típusa legördíthető menü (5. ábra, piros). Itt kiválasztjuk, hogy Első sor, majd a mellette levő számértéket (5. ábra, narancs) beállítjuk 0,5 cm-re. Majd a kis párbeszédpanel alján lévő OK gombra (5. ábra, rózsaszín) kattintunk, és meg is vannak a behúzásaink. (6. ábra)
6. ábra
Térköz és sorköz
Mi célt szolgál? Nos, akárcsak minden eddig tanult dolognak, a térköz beállításának is a könnyebb olvashatóság elősegítése a célja. Elkülönülnek általa a bekezdések, és nem kell üres entereket nyomogatni. Ki nem állhatom az üres entereket. Amatőr.
7. ábra
Hogyan állítsunk be a szövegünkre térközt? Akárcsak eddig mindig, most is a ctrl+a billentyűkombinációt használva kijelöljük az egész szövegünket. Ismét a kezdőlap fülre váltunk, és a Bekezdés opciót választjuk, majd kinyitjuk az előző részben megismert bekezdésablakot. Ezúttal a térköz részre (7. ábra, zöld) lesz szükségünk. Nem egy nagy ördöngősség, a nyilakat használva beállítjuk, hogy előtte 0 pt legyen, utána pedig 6 pt vagy 12 pt. (7. ábra, narancs) Jó eséllyel lesz beírva valamilyen formázást, de azt egészen nyugodtan állítsuk át (nem is tudom, hogy honnan szedték ezt az alap 10pt-s térközt a Microsoftnál, na mindegy). De ha már itt vagyunk, akkor a sorközt is beállíthatjuk. (7. ábra, piros) A sorköz valószínűleg szintén többszörösre lesz állítva, de ezzel mit sem törődünk, beállítjuk olyanra, amilyen szeretnénk. Én általában szimpla vagy másfeles sorközt használok (7. ábra, kék), de döntsétek el, próbálgassátok, tapasztaljátok ki, hogy nektek mi szimpatikus. Miután mindennel megvagyunk, az OK gombra kattintunk (7. ábra, rózsaszín), és már kész is van az egész szövegre terjedő térközünk és sorközünk. (8. ábra)
8. ábra

És most vessünk egy pillantást arra, hogy milyen volt a formázatlan, és milyen a formázott szövegünk. Ugye, hogy mennyivel jobban és tisztábban olvasható így? És higgyétek el, hogy ha belejöttök, akkor nagyjából kettő percet fog igénybe venni az, hogy ezeket beállítsátok, és rengeteget dob a külsőn, mert tényleg sokkal-sokkal áttekinthetőbb, szebb és esztétikusabb. Ráadásul, még ha nem is Wordben írtok – bár én javaslom, mert a helyesírás-ellenőrzője többnyire helyes –, de ha Bloggerből átmásoljátok ide közzététel előtt, akkor rögtön alápirosoz mindent, ami szerinte nem helyes. Szóval használjátok bátran a Wordöt, mert most már mindenki számára ingyen letölthető, akinek van érvényes tanulói jogviszonya. És ha bármi kérdésetek van akár a formázással, akár a letöltéssel, akár bármi mással kapcsolatban, problémába ütköztetek, vagy bármi, akkor dobjatok egy e-mailt, vagy írjatok hozzászólást, vagy kérdezzetek a chat-en! :)

4 megjegyzés:

  1. Sziasztok! (:
    Nekem lenne egy kérdésem, amo számomra szokott problémát okozni. Képeket, hogyan helyes beilleszteni egy sztorihoz? Néha szoktam beilleszteni, csak ezzel mindig elbizonytalanodtam most. :D

    xx Virág

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Nem vagyok biztos benne, hogy hogyan érted a kérdést, szóval mindhárom értelmezésében leírom a válaszom. Szóval ha úgy értetted a hogyant, hogy hány képet helyes beilleszteni, akkor arra az a válaszom, hogy a fejezet hosszától függ, 2000 szó alatt, max kettőt, de igazából több szónál se kell több kép - beszéljenek a leírások. Ha úgy értetted, hogy hova igazítva, akkor jobbra vagy balra, úgy, hogy a szöveg fut tovább mellette - ezt ha a már beillesztett képre kattintasz, kiírja, hogy mekkora méretben (Kicsi, Közepes, Nagy, Eredeti) és hogy hova igazítva (Bal, Közép, Jobb) helyezze a képet.
      Arra az esetre pedig, hogyha az a kérdésed, hogy hogyan tudsz képet beszúrni, akkor álljon itt a leírás: ahol írod a bejegyzést, a linkbeszúrás melletti ikonra kattintasz (Kép beszúrás), ekkor felugrik egy kis ablak, itt a Fájlok feltöltésére kattintasz, kikeresed a gépedről a feltöltendő képet, a Megnyitásra kattintasz, majd Kijelölt hozzáadására, és már benn is van. :)
      Remélem tudtam segíteni. :)
      Puszi, D.

      Törlés
  2. Hello :)
    Ez nagyon hasznos volt, köszi szépen! Régóta kerestem ilyen, vagy ehhez hasonló magyarázós szöveget, mert nekem is jobban bejön a Wordös, mint a Bloggeres gépelés és formálás. Viszont állandó problémába ütközöm, mikor elkészülök egy-egy fejezettel/cikkel/bármivel, és át szeretném másolni Bloggerbe, de a párbeszéd elején lévő kötőjeleket-gondolatjeleket nem hajlandó átmásolni, és/vagy ilyen mini valamivé alakítja. Nem tudod, ez mitől lehet? Ha előnézetbe megtekintem, akkor sem állítja normál méretre, hanem hagyja nyúlfarknyi méretűnek.
    Előre is köszönöm a segítséget. :)
    xx.RS

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Örülök, hogy hasznosnak találtad a cikket, és azt is örömmel olvasom, hogy jobban szereted a Wordöt, mint a Bloggert, mert sokkal-sokkal okosabb és hasznosabb.

      Ilyen problémával viszont még nem találkoztam, de így látatlanban arra gondolnék, hogy a betűtípussal lehet a gond. Hogyha a Wordben valami nem hétköznapi betűtípust használsz, annak elképzelhető, hogy más a karakterkészlete, és nem ismeri fel a Blogger a szimbólumait. Próbáld meg, hogy átállítod a Word doksiban a betűtípust Arialra. Úgy elvileg muszáj lenne működnie.

      Remélem, tudtam segíteni, ha így sem működik, akkor szólj, megpróbálok tovább agyalni rajta. :)

      Puszi, D.

      Törlés