Sziasztok!
Nem tűntünk el, bármennyire is úgy tűnhet számotokra. Ezt bizonyítandó, írtam is gyorsan egy sorozat-ajánlót, és a napokban érkezik majd a blogajánlók következő része is. Azonban még mielőtt belevetnénk magunkat a mai sorozatunk mélységeibe, egy pár közérdekű információ. Egyrészt Livi üzenete szerint lehet hozzászólást írni, csak a megjegyzésíró rubrika felső vonalára kell kattintani, amikor megjelenik a nyíl helyett a "szövegszerkesztős" kurzor - fogalmazásból gyenge, ülj le Dorka, egyes. Szóval remélem érthető volt, de egyébként a probléma orvosolása in progress, de addig esetleg ezzel a kis praktikával élve tudtok hozzászólni. És ne fogjátok vissza magatok :) Másrészt igyekszünk mostantól kicsit aktívabbnak mutatkozni, az elmúlt tizenöt percben megannyi ötletünket vázoltuk föl, szóval annyi bejegyzés lesz az oldalon, hogy nem győzitek majd olvasni. De addig is, jó olvasást a sorozatajánlómhoz, remélem lesz olyan, akinek meghozom a kedvét egy kis nyomozáshoz ;)
...avagy a magyar CSI a reboot után
Sokan elvből és eredendően elvetik a magyar
televíziózást, beszéljünk akár sorozatokról, akár filmekről. De nekem szent
meggyőződésem, hogy igenis vannak ezek között is nagyszerű darabok, és feltett
szándékom ezt bebizonyítani nektek. Mert mi jut mindenkinek eszébe a magyar
sorozatokról? Persze, hogy a Barátok közt meg a Jóban rosszban.
De vannak tartalmilag és szakmailag is jó minőségű magyar sorozatok. Olyanok
is, amik jelenleg is futnak - Munkaügyek -, és olyanok, amik nemrégiben
fejeződtek be - Hacktion: Újratöltve. És én szentül hiszem, hogy a régi
magyar sorozatok között is érdemes kutakodni, mert az Angyalbőrben című
1989-ben lezárt magyar vígjátéksorozaton mi itthon a mai napig tudunk hangosan
nevetni. Még akkor is, ha tizentödször látjuk az adott rész - mert igen, van
ilyen. De a mai napon egy már lezárt - és már említett - magyar sorozaton, a
Hacktion: Újratöltvén rágjuk át magunkat szőröstül-bőröstül.
cím: Hacktion: Újratöltve
műfaj: akció, dráma
évadok: 4
epizódok: 49
részek hossza: 52 perc
cím: Hacktion: Újratöltve
műfaj: akció, dráma
évadok: 4
epizódok: 49
részek hossza: 52 perc
Kezdeném az Hacktion: Újratöltve előzményével.
Sok vizet nem zavar ugyan, de mégis, azért tisztázzuk, miért is kellett
újratölteni. A Hacktion alapfelállása az volt, hogy Magyarországon létrehoztak
egy teljes titoktartás alatt működő egységet, az Infrastruktúra Védelmi
Osztagot (továbbiakban I.V.O.), aminek elsődleges feladata az IT-védelem
volt. Hackereket szerveztek be, átállították őket a "jó oldalra".
Aztán persze belefutottak valami nagyon nagy, nemzetközi jelentőségű dologba,
aminek a fő kulcsemberei természetesen magyarok voltak, vagy legalábbis
köthetőek kicsiny hazánkhoz. Aztán volt itt mindenféle katyvasz, korrupció,
ember jöttek és mentek, meghaltak és eltűntek, aztán feltámadtak és a többi.
Ha lényegre törő akarok lenni, akkor az
alapszériás Hacktiont a szereplőgárdája vitte el a vállán. Nem is feltétlenül
az alakításuk miatt, inkább a nevek miatt. Hujber Ferenc és Oroszlán
Szonja elegendő névnek bizonyul ahhoz, hogy az átlag magyar tévénéző száján
lenyomjanak gyakorlatilag bármit. Még egy, a semmiből a katonai elhárítás élére
helyezett hisztis királylányt (Oroszlán Szonja) és egy idegbeteg módjára
üvöltöző, és a parancsot minden esetben megtagadó, teljesen logikátlanul
cselekvő hadnagyot (Hujber Ferenc) is. A nagy nevektől függetlenül én Szente
Vajkot szerettem benne a legjobban, mert az ő karaktere - szerintem -
tényleg reális volt. Bár halkan teszem hozzá, hogy erősen kételkedek abban,
hogy Magyarországon ilyen irdatlan mennyiségben élnének olyan hackerek, akik
heti rendszerességgel törnek be különféle bankok, vállalatok, minisztériumok ne
adj isten a BRFK/ORFK szerverére.
A nézettségi adatok szerint a Hacktionnak a
második évadot sem kellett volna megélnie, mégis megkapta a lehetőséget. Kicsi
átalakítás történt az évadra - már az előző végén megkaptuk Gubík Ágit,
aki némileg üde színfoltja lett a társulatnak - sokkal kevésbé idegesített,
mint Oroszlán Szonja állandó nyávogása. Állandósult szereplővé vált Wotan
(aki először Bazsika volt, aztán átkeresztelődött Tamássá, máig nem értem,
hogyan, és hogy ez miért csak nekem tűnt fel.) illetve Maya is. Ezen
bekezdésben említett három szereplő ítéltetett olyannyira jónak, hogy a második
évad után is megtartsák őket.
Noha a második évadnak iszonyatos cliffhangerrel
lett vége, valódi megoldást nem kapunk rá, nos, valójában soha. A harmadik évad
már Hacktion: Újratöltve néven került az M1 műsorára, egy alapvetően
teljesen más koncepcióval, így tekinthető akár külön sorozatnak is - engedjétek
meg, hogy én úgy tekintsek rá. De nézzük a főbb eltéréseket a két sorozat
között. Míg a Hacktion egy elejétől a végéig - elvileg - tudatosan
vezetett storyline-nal dolgozott, addig az utódsorozat a részenkénti ügyekre
fektette a fő hangsúlyt. De nem is ez a legnagyobb különbség. Az I.V.O.
megszűnt, mintha soha nem is létezett volna, és jött helyette a K.Ü.O., azaz Különleges Ügyek Osztálya.
És akkor innen lesz érdekes a történet.
A szereplőkről
![]() |
A "kezdőcsapat" (balról): Tamás, Maya, Szondi, Gréta, Kornél, Petra |
A K.Ü.O.-ban dolgoznak mások is, van egy Erdélyi
Tímea által megformált kriminálpszichológusunk, Lang Petra. Megmaradt
a Hacktionből ismert Maya-Wotan (Tamás) párosunk Tóth Eszter és Egri
Bálint tolmácsolásában, és van még egy Klem Viktor játszotta Balog
Kornél főtörzszászlósunk, aki mindig bajba kerül, aki mindig hősies, és
akiért nekünk lányoknak lehet rajongani.
A sorozat ügyesen apellál a karakterek közti
adok-kapokkal, nem rohan, nem mond ellent önmagának. Igaz ez a Szondi-Kornél
apa-fia jellegű kapcsolatra, a Gréta-Szondi marakodásra, a Maya-Tamás,
se veled, se nélküled barátságra, és a Petra és Kornél között állandóan
vibráló lehetséges szerelmi szálra, és a sort a végtelenben menően
folytathatnám. A szereplők tehát jók, mit jók, nagyszerűek. Azt nem feltétlenül
merném kijelenteni, hogy van jellemfejlődés, viszont igenis sokrétűek a
karakterek, akiket a sorozat mozgat. Szondi a maga modortalan
zsenialitásával viszi a hátán az egész sorozatot, mert mint az a történet
folyamán kiderül, rá épül az egész műsor. Rajta kívül ugyanis gyakorlatilag
mindenki elmegy előbb-utóbb - de erről majd később.
De Anger Zsolt remekül teljesíti a feladatot, ami
nagyrészt az ő érdeme, de azért hálás köszönetet mormoghat azoknak, akik a
szájába írták a szövegeit. Mert hogy Szondi dumája zseniális. Ahogy szerintem
zseniális Kornélé is - csak kicsit másféleképpen, de itt is megvan a következetesség.
Ráadásul minden szereplőnknek van múltja, és meg is ismerjük ezt különböző
ügyek kapcsán, ami nekem nagyon tetszett. Petrának, Kornélnak és Szondinak
egyaránt megvan a maga keserű, kissé szívet facsaró története, ami még magyar
viszonylatban is hihető. Márpedig nekem egy alapvetően nem misztikus/fantasy
sorozatnál fontos a hihetőség, a hitelesség - félreértések elkerülése végett, a
másik kettőnél is számít, de ott a felépített világhoz kell hűnek maradni, itt
pedig a realitáshoz, ami szerintem picikét nehezebb.
Vannak visszatérő elemek, és visszatérő szereplők
és ezek azért egyben tartják a sorozatot. Ilyen például Toncsika (Kraszkó Zita) és a bárja, vagy Emma, Szondi felesége (Holecskó Orsolya), vagy Levike, a helyszínelő (Pavletits Béla), aki szerintem szintén nagyszerű kis karakter, még ha nem is
szerepel sokat.
Bár Gubík Ági Grétája sokat adott a sorozatnak,
mégsem az ő ideje alatt lett igazán érdekes. Gréta áthelyezése után a K.Ü.O. új
főnököt kapott Bauer Éva (Kerekes Éva) személyében. Az ő
megjelenése alaposan felkavarta az állóvizet, mert egy tipikusan kiállhatatlan
főnökasszony, aki képtelen belátni a tévedését. Próbálkozott az osztály
tagjainak egymás ellen uszításával, ám nem járt sikerrel, ráadásul a második
évad végén a valós céljai, indíttatásai is kiderülnek - engem meglepett, nem
mellesleg a kedvenc részem volt a 2. évad fináléja. Még akkor is, sőt, talán
éppen ezért, mert magyar viszonylatban ritkán látott jó függővéget
kapott. A második évad alapból izgalmasabb részeket tartogatott az elsőnél,
átgondoltabbak voltak a bűntények, és kidolgozottabbak a személyes
indíttatások. Ráadásul az epizódszereplők, az elkövetők is sok esetben remekül
kidolgozottak, hétköznapiak.
És ha már itt tartunk, egyébként is remek
epizódszereplőkkel dolgozik a sorozat. A sorozat egészére jellemző az, hogy
sokat látott-hallott színészek alakítják az epizódszereplőket, és ráadásul jól
hozzák a gonosz, kicsit zakkant elkövető szerepét. A teljesség igénye nélkül
néhány név: Kerekes József, Bogdányi Titanilla, Hegyi Barbara, Csonka András,
R. Kárpáti Péter, Laklóth Aladár, Lux Ádám, Holl Nándor stb...
![]() |
Az új csapat (balról): Szondi, Tamás, Tibor, Alexa, Eszter |
Nem úgy a Dobó Kata játszotta dr. Gonda
Eszteré. Kövezzetek meg, dobáljatok sárral, de én Dobó Katát nem szeretem,
többek között miatta sem akartam tovább nézni a sorozatot, de tesóm meggyőzött,
hogy egész jó. Így hát ugye továbbnéztem. Alapvetően nem volt baj vele, illetve
nem a játékával volt baj. Mert az azt mondom, úgy, ahogy rendben volt. Viszont
ő ugye Petra helyett jött kriminálpszichológusnak, és Petránál megszokhattuk,
hogy elemzett, hogy komplett profilokat épített, ezzel szemben Dobó Kata
karakterének erre esélye sem volt. SPOILER Igazából a karakter
megjelenésekor felvetettek egy tök jó gondolatot, mikor Szondi félrevonta
Esztert, hogy bízik benne, hogy nem azért van itt, hogy személyes bosszút
álljon valakin. Na, nekem ez marhára tetszett volna, de sajna ilyenről szó sem
volt. SPOILER VÉGE Dobó Kata karaktere megfeneklett ott, hogy "hmm,
nem ő a tettes, de valamit titkol". Pont.
És akkor volt még egy nagyjából másfél évadot
megélt Hollósi Alexánk Borbély Alexandra tolmácsolásába, akivel
kapcsolatban nekem végig kettős érzéseim voltak. Ő is ugye új szereplő volt, és
azt vettem észre, hogy az új szereplők kevésbé kidolgozottak. Persze, nem fair
dolog összehasonlítani őket Kornéllal, Petrával, akiknek volt három évaduk a
kibontakozásra, de ugye azt fentebb írtam, hogy nekik volt élettörténetük. Na,
Alexának semennyi, Eszternek egy kicsit több, de az sem számottevő. A szereplők témakört azt hiszem, le is
zárhatjuk, mert már így is túlragoztuk. Térjünk is át inkább a ügyekre, a
cselekményre.
A cselekmény
Mivel alapvetően spoilermentesen akarok írni,
ezért csak nagy vonalakban, általánosságban beszélek róla. Alapvetően nincsen
vele gond, a bűnesetek nem ismétlődnek, nem túl összetettek, de nem is túl
ostobák. Van amelyik jobb, van amelyik kevésbé, de összességében egy tízes
skálán magyar viszonylatban 9-et, nemzetköziben olyan 5,5-öt érnének a
bűnesetek.
Itt megint visszanyúlok az
"előzménysorozathoz" - sokkal-sokkal összetettebb és áttekinthetőbb a
cselekménye ennek a sorozatnak, mint a sima Hacktionnak. Ráadásul bár nincs
storyline, azért néha vissza-visszautal magára a sorozat. Például Dandy, az
énekes a saját részén kívül kétszer is megjelenik említés szintjén. Vagy az
egyik részben egy könyv alapján öltek embereket, a következő részben az egyik
gyanúsított azt a könyvet olvasta. Lehet, hogy ezek nem tűnnek fel mindenkinek,
de nálam ezek még értékesebbé teszik a sorozatot. Amikor pedig a főszereplők
élete köszön vissza, na az még jobb. És visszaköszön Kornél kábszeres múltja -
több ízben -, és Szondi múltja is.
Voltak részek, ahol számomra akciósorozathoz képest
kicsit kevés volt az akció. Nagyon sok - túl sok - volt a kihallgató szobás
jelenet. Ez talán abból a szempontból reális, hogy Magyarországon nem tudom,
mennyire gyakori az amerikai sorozatokból ismert rambózás, gyanítom semennyire.
Ettől függetlenül, kicsit több akció azért mehetett volna.
Viszont amiért kifejezetten nagy pirospont járt az íróknak, hogy nagyon gyakran foglalkozott olyan problémákkal, amiknek igenis nagyon nagy létjogosultsága van Magyarországon. Ilyenek a szintetikus partidrogok, vagy akár a sportfogadási bundaügy, illetve a sok fiatalságot érintő bűneset. Az egyiknek - ahol egy középiskolai tanár fiatal kislánynak kiadva magát, öngyilkosságba hajszolt tinilányokat - például kifejezetten tanmese szaga volt, és ez nekem nagyon bejött.
Viszont amiért kifejezetten nagy pirospont járt az íróknak, hogy nagyon gyakran foglalkozott olyan problémákkal, amiknek igenis nagyon nagy létjogosultsága van Magyarországon. Ilyenek a szintetikus partidrogok, vagy akár a sportfogadási bundaügy, illetve a sok fiatalságot érintő bűneset. Az egyiknek - ahol egy középiskolai tanár fiatal kislánynak kiadva magát, öngyilkosságba hajszolt tinilányokat - például kifejezetten tanmese szaga volt, és ez nekem nagyon bejött.
A sorozat végéről még pár szót SPOILEResen...
Ezzel kapcsolatban sem tudok dűlőre jutni, mert, egyrészről jogos, másrészről
viszont nekem túl végleges. Értem, nem terveznek új évadot, de ha mégis
terveznének, nagyon segget kéne csinálniuk a szájukból, hogy ezt lenyomják a
torkunkon. Illetve... Nem is a dolog torkon lenyomásáról van itt szó, mert
nyilván mindenki örülne Szondi visszatérésnek. De Szondi lemondatása, nem is
tudom... Persze értem, mert a dolog tanulságát szó szerint elmondja Szondi -
hogy egy multi kisemmizne egy fiatal magyar kisvállalkozó testvérpárt - és
ezzel le is festi a magyarországi helyzetet. Ezen próbál segíteni, és kirakják
az állásából, mert a tábornok "odaadja a fejét" a multinak. Mert
Szondi kiáll a csapatáért, és foggal-körömmel védi őket, megvadult anyamedve
módjára. És... azt mondom, hogy ha már vége kell legyen a sorozatnak, hát
legyen vége így. Hogy Szondi nem változott meg, hogy megmásíthatatlanul jó
ember maradt, akinek ugyanazok fontosak, mint a sorozat elején. És mellesleg
napok óta az a dal megy a fejemben, amit Tomika énekel a rész legvégén. (ITT megnézhető)
Részek, amik kifejezetten tetszettek:
Első évad: 2. rész
(Kijutás), 8. rész (A karaktergyilkos), 9. rész (Kísért a múlt), 11. rész
(Patthelyzet)
Második évad: 3. rész
(Elévülhetetlen), 8. rész (30 sec), 9. rész (Milu választása), 10. rész (12
óra), 11. rész (Bunda)
Harmadik évad: 1. rész
(Tékozló fiú), 4. rész (Perzselő tűz), 7. rész (falazásban profi), 9. rész
(Lédús körte), 11. rész (Vissza az iskolapadba - mert ezt a volt gimimben
forgatták :D)
Negyedik évad: 7. rész (Egészség mindhalálig), 9. rész (Megbocsájthatatlan), 10. rész (Rózsák és
fegyverek), 11. rész (Szemrebbenés nélkül), 12. rész (Túlcukrozva)
Összegzés
A Hacktion: Újratöltve magyar
viszonylatban egy jó, nézhető, élvezhető és szórakoztató sorozat. Mint minden
TV-shownak, ennek is vannak hibái, de mivel ez egy ajánló, nyilván nem ezekre
akarom felhívni a figyelmet. A színészi gárdája mesés, és a harmadik évad
végéig a színészekről tényleg csak jót tudok mondani, utána is maximum Dobó
Katába tudok belekötni - azt is inkább személyes antipátia miatt.
Kiknek ajánlom? Akik már megannyiszor csalódtak a magyar televiziózásban, és
szeretnének végre valami jót látni. Akik kedveleik a bűnügyi sorozatok,
megfelelő drámai háttérrel. Akik ismerik és szeretik a fenn felsorolt színészek
munkásságát. Akik veszettül unatkoznak, és már az összes várólistás sorozatukat
végignézték. Azoknak is, akik már unják a CSI-t, és társait, és az eltúlzott
amerikai arányokat, és néznének valamit, ami veszettül magyar - jajj, erről jut
eszembe még valami... Az egész országban nincsen annyi térfigyelő kamera, amennyi
a sorozat szerint Budapesten van. Igazából tényleg mindenkinek ajánlom,
mert a Hacktionnek van egy varázsa, ami elsőre nem is feltétlenül, de másodjára
vagy harmadjára mindenképpen magával ragad. És nagyon sokáig nem ereszt - erről
tudna mesélni az a három évad, amit másfél hét alatt nyomtam le, meg a barátaim
és a családom, akiknek folyamatosan a Hacktionös poénokat idézgettem...
Végső
konklúzió tehát az, hogy:
Nézzetek Hacktion: Újratöltvét!
Dora G.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése